sz�t�r (dictionary)
Egy nyelv szavainak rendszerint �b�c�be rendezett jegyz�ke f�leg k�nyv alakban. Az els� sz�t�rak eredetileg "neh�z" szavak gy�jtem�nyei voltak, illetve eredetileg nem �b�c� rendben szerepeltek benn�k a szavak. Ezek a sz�t�rak t�meges, k�zc�lra k�sz�ltek, ma is nagy p�ld�nysz�mban nyomtatj�k ki �ket.
Sz�t�rat sz�kebb, saj�t haszn�latra is k�sz�tenek az emberek pl. egy idegennyelv� sz�veg tanul�sakor. Ezek a szavak sz�vegbeli el�fordul�s szerint szoktak �sszegy�lni, a nev�k sz�szedet (glossary). Ugyanezek kinyomtatott k�nyvek v�g�n index n�ven szerepelnek �s m�r rendszerint �b�c�be vannak rendezve.
A szavak �gy ker�lnek a sz�t�rakba, hogy megfosztjuk �ket k�rnyezet�kt�l (pl. ragok, v�gz�d�sek �s m�s szavak) (lemmatisation �s decontextualisation). A k�zvetlen k�rnyezet term�szetesen f�leg szavakat jelent az indo-europai nyelvekben, amelyek mint tudjuk, kifejez�seket, mondatokat, bekezd�seket, stb. alkotnak. Mindezek nyelvi, nyelvtani tulajdons�gait a nyelvtan �s a le�r� nyelv�szet fogalmai adj�k megy, melyek k�z�l egyre nagyobb sz�m� elem, egyre t�bb inform�ci� kezd beker�lni a sz�t�rban szerepl� szavak (sz�cikkek) (headwords, entries) mell�, k�zel�be. Van olyan (angol) sz�t�r is, amely azt is felt�nteti, hogy az adott sz� haszn�lati gyakoris�g szempontj�b�l "mennyire fontos" az adott nyelvben, pl. mert benne van a leggyakrabban haszn�lt els� ezerben.
A magyar nyelv eset�ben azonban m�g el�z�leg a szavakat sz�t�ri alakra is kell hozni, vagyis alaposan meg kell fosztanunk szinte minden nyelvi-nyelvtani kontextusb�li inform�ci�j�t�l.
A szavak nem nyelvi, hanem logikai, ismeretelm�leti vagy egy�b kognit�v rel�ci�s ism�rvei is fontos ism�rvek lehetnek, ez�rt ezek jel�l�se, megad�sa is ma m�r ig�ny a sz�t�rak k�sz�t�s�n�l, k�l�n�sen, ha azok elektronikus form�ban (pl. online el�rhet�s�ggel) k�sz�lnek. A szavak ilyen �sszef�gg�sei szerint m�r nem �b�c�ben csoportos�tott gy�jtem�nyeket vagy sz�t�rakat tezaurusznak (thesaurus) nevezz�k.
Az eddig k�sz�lt sz�t�rak, ak�r �b�c�ben, ak�r tezauruszk�nt azonban sajna, statikus szeml�let�ek. (Egy�bk�nt a kontextus, ha nincs explicit m�don jel�lve a sz�t�rban, az aktu�lis olvas� fej�ben kell, hogy meglegyen - ebb�l k�vetkezik, hogy minden r�gz�tett ismeret csak egyik fele a val�s�gnak, a m�sik fele az �rtelmez�n�l kell, hogy rendelkez�sre �lljon.) Ebb�l l�tszik, hogy a statikus szeml�let� sz�t�rk�sz�t�s nem sz�mol a sz�t�r haszn�l�k k�l�nb�z� ig�nyeivel.
Egy viszonylag friss p�lda egy statikus szeml�let� egynyelv� elektronikus sz�t�rra megtal�lhat� a k�vetkez� c�men: http://www.visualthesaurus.com/index.jsp
tralla-la, �s �gy mehetne tov�bb, ha tetszik.
b�g�ly
Sz�t�r (folyt.) (Sz�t�raz�s)
Olyan nyelvekn�l, amelyeknek nem fonetikus a helyes�r�sa, a leggyakrabban a sz�t�rak a helyes�r�s mellett a kiejt�st adj�k meg nemzetk�zi fonetikai jelekkel. Nem �gy persze ma, az online sz�t�rak kor�ban, ahol m�sra is lehet�s�g van. Ha valaki �ppen az eredeti az angol kiejt�st akarja gyakorolni � de nemcsak, hanem britt, amerikai, kanadai, ausztr�l vagy �ppen sk�t v�ltozatban, ugorjon el a http://www.fonetiks.org/ c�mre.
A leggyakoribb probl�ma, ami miatt az embeek a sz�t�rakhoz ny�lnak, az az, hogy megakadnak egy sz�veg olvas�sa/�r�sa k�zben egy sz�n�l. Att�l f�gg�en, hogy ez az anyanyelv�k�n vagy a tanult nyelven fordul el�, t�bb lehet�s�g�nk is van. Vagy egy egynyelv� (angol) �rtelmez� sz�t�rban n�zz�k meg, ahol minden bizonnyal ott lesz a sz� jelent�s�nek meghat�roz�sa, vagy egy olyan sz�t�rban, amelyikben a rokon jelent�s� szavak hierarchikus rendben t�rt�n� csoportos�t�s�val a sz� jelent�s�nek m�sfajta megk�zel�t�s�vel tal�lkozhatunk. Az el�bbi sz�t�rat http://dictionary.reference.com/ aj�nljuk a keresend� f�nevek eset�ben, m�g a m�sodikat http://thesaurus.reference.com/ ink�bb ig�k keres�s�ben fogjuk hasznosnak tal�lni.
Ha sem egyik, sem m�sik megold�s nem volt el�g az adott sz� jelent�s�nek tiszt�z�s�hoz, akkor n�zz�nk meg egy k�tnyelv�, angol-magyar sz�t�rt, pl. a http://dict.sztaki.hu/english-hungarian -t. Az�rt aj�nlottuk ezt, mert ez egyben magyar-angol sz�t�r is, ha a megfelel� be�ll�t�st elv�gezt�k, de ne nagyon b�zzunk benne. Ha itt sem j�runk eredm�nnyel, keress�nk tov�bb a m�g mindig ingyenes, hasonl� k�tnyelv� sz�t�rak k�z�tt. Ilyen a http://www.cab.u-szeged.hu/cgi-bin/szotar, vagy a http://dictionaries.travlang.com/EnglishHungarian/ , illetve annak magyar angol p�rja a http://dictionaries.travlang.com/HungarianEnglish/.
Most m�r ismerve a sz� jelent�s�t, elmehet�nk egy m�g gazdagabb ismeretforr�shoz, ami m�r nem is sz�t�r, hanem enciklop�dia: olyan ismerett�rh�z, ahol a keresett sz�t sz�vegk�rnyezetben tal�ljuk meg m�g akkor is, ha maga a sz� a c�mszavak k�z�tt nem szerepel http://www.encyclopedia.com/ vagy maga a wikipedia, amelyben vagyunk.
Persze egy id� ut�n m�r nem egy sz�t�rban keres az ember, hanem sz�les fronton, sz�les s�von t�mad, egyszerre, egy l�p�ssel t�bb sz�t�rban is ut�na n�z�nk egy-egy sz� jelent�s�nek. Erre val� a http://www.onelook.com/ weboldal, ahol tucatnyi sz�t�rb�l keresi el� b�ng�sz� programunk a lehets�ges jelent�sv�ltozatokat. Ne legy�nk restek, n�zz�k �ket v�gig egyenk�nt, mert k�zt�k mindj�rt ott lesz egy olyan is, http://encarta.msn.com/encnet/features/Dictionary/DictionaryHome.aspx amely hajland� sz�munkra az adott sz� kiejt�s�t is megsz�laltatni. Vigy�zat, mert ha nem vagyunk el�g �vatosak, akkor abba se akarja hagyni az adott sz� ism�tl�s�t� (Mindenesetre �ll�tsuk le a Real Player-t h�tha az seg�t.)
Nem sorolom fel, hogy a �onelook� seg�ts�g�vel h�ny sz�t�rt lehet fel�tni. Ez�rt miel�tt nagyon belemelegedn�nk a keres�sbe �s a gy�jt�get�sbe, m�ris kider�lt, hogy alkalmas, rendszerez� eszk�zre is sz�ks�g�nk van, amit jobb h�j�n sz�t�rf�zetnek vagy glossz�riumnak nevez�nk, van aki szakmai szer�nys�ggel adatb�zisnak. Az egyik ilyen weboldal vagy c�m http://glossword.info/dev/glossword1/en/doc/23.xhtml. ahonnan let�lt�ssel beszrezhet� egy ilyen eszk�z, a m�sik eszk�znek ez a http://www.vocatude.com/ lel�helye. A harmadik m�g enn�l is ig�nyes feladatokra alkalmas, de m�r nem ingyenes, csak egy kipr�b�l�si id�re, itt tal�lhat�: http://www.wordfisher.com/wf4.htm.
Annak, akinek a fenti v�laszt�k sem lenne el�g, aj�nljuk, hogy n�zzen k�r�l ezen a helyen is http://www.freelang.net/, mert itt tov�bbi sz�t�rakr�l tal�lhat inform�ci�kat.
A sz�t�r elvileg arra is szolg�l, hogy helyet kapjanak benne egy-egy nyelv fontos szavai, sz�kincse, mintegy megtestes�ts�k a nyelvtud�st. Vajon h�ny sz�t tudunk, ha j�l ismer�nk egy nyelvet, �s mit tudunk, amikor egyetlen sz�t ismer�nk?
Kezdj�k a v�g�vel. Arra vagyunk k�pesek, hogy els� hall�sra megjegyezz�k, ut�na felid�zz�k, helyesen le�rjuk, helyesen kiejts�k, megfelel� helyzetben, nyelvtani szab�lyok szerinti j�l haszn�ljuk, egy m�sik hasonl� �rtelm� sz�val helyettes�ts�k, ragozzuk, vagy m�s v�gz�d�sekkel, toldal�kokkal abb�l m�s jelent�s�, sz�faj�, stb. szavakat k�pezz�nk, ismerj�k r�vid�tett, �s m�s v�ltozat� alakjait, milyen szavakkal j�r egy�tt, mi a sz�faja, meghat�roz�sa, jelent�se, milyen szavak �llnak alatta �s felette a szavakkal jelzett dolgok hierachi�j�ban, stb. Ennek megfelel�en a sz�t�rak is tartalmazz�k egy�tt, vagy k�l�n a szavak fenti ism�rveit. A sz�kincs b�v�t�s�t k�v�natos dolgonak tartjuk, szeg�nys�g�t el�t�lj�k. Van, aki a sz�t�rakat tanul�si c�llal forgatja, nem csak probl�ma megold�shoz.
Akit nem a speci�lis szaksz�kincs �rdekel, hanem valami �nagyon mindennapi�, az l�togasson el a: http://a4esl.org/a/v.html c�mre, ahol sok sz�kincsre vonakoz� feladatot tal�l, neh�zs�gi fok szerint csoportos�tva. �s ha megtetszik neki a hely, akkor menjen el az elej�re http://a4esl.org/ c�mre, ahol m�g t�bb, m�s jelleg� nyelvi feladat v�r r�.
Visszat�rve a sz�tanul�s k�l�nb�z� aspektusaira, nagyon j�nak fogj�k tal�lni a http://www.vocabulary.com/ c�met. M�g enn�l is komfortosabb egy igazi cyber nyelvlaborat�rium a http://www.esl-lab.com/ illetve a http://www.esl-lab.com/index.htm c�men, amelynek f�leg a nem kezd� angolosok �r�lhetnek. Az amerikai nyelvhaszn�lat szerelmesei a http://www.ohiou.edu/esl/english/vocabulary.html helyet fogj�k �rt�kelni, m�g az egyszerre t�bb nyelvet tanul�k a http://www.vokabel.com/ c�men kereskedjenek.
Aki a k�l�nlegeset szereti, �s idiom�kat akar meg�rteni, megtanulni, az menjen el a http://www.eslcafe.com/idioms/ c�mre, aki j�tszani �s rejtv�nyt fejteni az ide: http://www.manythings.org/ . A mindent egy helyen keres�nek a legjobban http://www.better-english.com/vocabulary.htm c�men tal�lhat� anyag fog tetszeni, amivel nem is fog v�gezni a h�nap v�g�ig. A sz�tanul�sban �gyorstalpal�� megold�sra v�gy�knak a http://vocabulary.englishclub.com/ c�met aj�nlom, m�g a feleletv�lasztos, k�ppel seg�tett sz�tanul�st kedvel�knek a http://iteslj.org/v/ei/ c�met. Csak t�relmesen v�rj�k meg, m�g a k�p is el�ker�l, �gy kell a feladatokat megcsin�lni.
J�het m�g?
B�g�ly
Tov�bb pergettem a sz�lat - v�rom a v�lem�nyt a tartalomr�l. b�g�ly
Kedves B�g�ly, 
Ha itt helyben l�sz le �rte sem tudom, hogy mit csin�lsz, mi�rt �rod azt a userlapodra, amit. Egyr�szt nem tudom, mi�rt �rsz oda cikket, amikor ott ink�bb magadr�l szok�s �rni; m�sr�sz nem tudom, mi�rt vagy kinek �rdekes a cikk, vagy hogy j�n ide (hiszen a Wikip�dia lexikon, �s nem sz�t�r); harmadr�szt azt sem n�ztem, hogy te �rtad, vagy valaki m�s - rem�lem, az el�bbi, mert k�l�nben lehet ut�nad t�r�lgetni. Sz�val... szerintem, ha j�l esik, vagy valami titkos c�llal teszed, folytasd csak, senki nem fog megakad�lyozni, de �n legal�bbis nem �rtem, hogy mire j� az, amit teszel. --grin ? 2004 m�jus 7, 15:56 (CEST) 
--- Kedves Grin! Ez egy sz�cikk pr�b�lkoz�s, azt olvastam, hogy ide vagy a homokoz�ba �rhatok kezdem�nyt. Nem tudom, hogyan lesz-e, lesz-e bel�le sz�cikk. Mi�rt titkos c�l, ha valaki �r valamit a wikip�di�ba? Tudom, hogy mi a k�l�nbs�g az enciklop�dia �s a vikip�dia k�z�tt - az angol wikip�di�ban van dictionary sz�cikk - mi�rt ne lehetne itt is? b�g�ly ---